A nagy cipő

Általában igyekszem pozitív lenni. Talán ezt már ti is észrevettétek. Van bennem egyfajta „You can do it” életérzés, amit nektek is elég gyakran megpróbálok átadni. Viszont az élet nem csak ezekből a bizonyos „Meg tudod csinálni” pillanatokból áll. Van olyan, hogy az ember nagyobb cipőt vesz fel, mint ami a lábára illene. Ezt is be kell ismerni, lehetőség szerint még azelőtt, hogy kimenne a bokája.

Mikor nagy a cipő?

playing-office

Amikor túl nagyot vállalunk, amikor nincs elég tapasztalatunk egy feladat ellátásához, nem vagyunk elég érettek, vagy egyszerűen hiányoznak a szükséges kompetenciáink.

Persze csak azért, mert valami nagy falatnak tűnik az életben, még nem kell rögtön feladni. Ha így lenne, akkor rengeteg tehetség veszne el a süllyesztőben, az egész emberiség jövőjét meghatározó álmok foszlanának semmivé és úgy általában más lenne a világ.

Ha az embernek van egy álma, akkor menni kell, csinálni kell, és nem szabad feladni az első bukkanónál. Viszont még ilyenkor is van egy ésszerű határ, egy olyan pont, ahol meg kell állni és kritikusan, önreflektív módon kell megvizsgálnunk magunkat az adott szituációban.

Ha az az ítélet, hogy valamiért nem tudunk helytállni, akkor elérkezik az újratervezés ideje. Leírni mindezt nagyon könnyű, a való életben eljutni erre a pontra annál nehezebb. Kilépni egy olyan élethelyzetből, egy olyan munkából, vállalkozásból, vagy projektből, ami nem kompatibilis velünk, embert próbáló feladat.

Ott a szégyen, a kötődés, a „mit fogok mondani másoknak”, a makacsság, és az a nagy igazság, hogy az elválás gondolatára kialakuló nosztalgikus fényben sokszor még a szar is megszépül. Mégis, amikor valamihez végképp kevésnek érezzük magunkat, ideje lépni.

Nagyfokú önismeret, önbecsülés és kiváló helyzetfelismerő készség szükséges ahhoz, hogy egy ilyen helyzetet szégyenkezés vagy rossz érzések nélkül ússzon meg az ember, és ne úgy gondoljon magára, mint egy fülét-farkát behúzott kutyára, aki nyüszítve menekült ki egy húzós helyzetből.

Viszont mindezt meg lehet fordítani. Hány olyan embert ismertek, aki nem a neki megfelelő helyen van az életében? Rossz pozícióban dolgozik, sikertelen a vállalkozása, vagy még rosszabb esetben egymás után évről-évre bedőlnek a cégei, alkalmatlan vezető, nem megfelelő szakember?

Melyik a jobb, maradni egy nem megfelelő helyen és pozícióban, vagy a helyzetet felismerve tovább lépni egy élhető irányba? Ki a nagyobb gyáva, aki marad, vagy aki megy?

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s