A nemet mondás művészete

Miért van az, hogy egyes emberek olyan könnyen mondanak nemet másoknak, míg vannak olyanok, akik számára komoly nehézséget okoz visszautasítani egy-egy kérést? Nyilván mindenkinek megvan a saját racionális határa, ha a szívességekre, meg a kérésekre kerül a sor. Például nem valószínű, hogy jó fejségből lefeküdnénk valakivel, csak mert szépen kérte. Nem ugranánk le egy szikláról, vagy csinálnánk bármilyen más hasonló őrültséget más kedvéért. Ezek a dolgok a racionális határon jócskán túl esnek, így senkinek nem okozna nehézséget azt mondani, hogy nem. Ugyanakkor a való életben ezek az extrém példák elég ritkák. Helyettük ott van viszont rengeteg olyan kérés, ami még ugyan ésszerű keretek között mozog, mégis terhet jelenthetnek számunkra.

Ezekre a kérésekre már nehezebb nemet mondani, mert nincs meg az a sokk hatás, mint akkor, ha valami extrém dolgot kér a másik fél. Fontos viszont, hogy ezekre a racionálisabb kérésekre is lehet nemet mondani, sőt bizonyos esetekben kell is. Még akkor is, ha nagyon nehéz.

Nem erősségem a nemet mondás. Alapvetően egy nagyon kemény csajnak tarom magam. Őszinte vagyok, nem félek a konfliktusoktól, sőt ha a helyzet megkívánja, akkor képes vagyok átmenni utcaharcosba 10 másodperc alatt, viszont mások reménykedéstől csillogó szeme kriptonitként hat rám.

nem

Ott áll előttem a másik ember és kér tőlem valamit, ami számára egy apróság, de nekem vagy időm, vagy kedvem, vagy pénzem nincs teljesíteni a kérést. Tudom, hogy nemet kell mondanom, mégis görcsbe rándul a gyomrom és elszorul a szívem, ha a másik csalódott reakciójára gondolok.

Ilyenkor két kimenete van a történetnek. Vagy erőtlen vigyort varázsoltok az arcomra és a fejemben villogó piros lámpák, meg szirénaszó ellenére is igent mondok, vagy felveszem a szararc kapitány maszkot és nemet mondok.

Miért rossz az első választás? Egyrészt olyan dolgot veszek a nyakamba, ami igazából nem az én terhem volt, másrészt, ha sose tudok nemet mondani, akkor egy ponton össze fogok rogyni a rengeteg szívesség súlya alatt.

A nem szívesen vállalt feladatok az emberi kapcsolatokra is kihatással lehetnek. Annak ellenére, hogy nem akartam nemet mondani egy kérésre és így végül mű mosollyal az arcomon igen mondtam, még nem jelenti azt, hogy a feladat elvégzése során nem lesznek bennem rossz érzések. Nem magamra fogok haragudni, ameddig olyan dolgot csinálok, amit nem akartam, hanem arra az emberre, aki a szívességet kérte. Ez pedig nem minden esetben fair.

A nem egy nehezen kimondható szó, mégis szükséges a használata. Magunkért és másokért is meg kell tanulnunk azt mondani, hogy nem!

Sokat gondolkoztam azon, hogy nekem miért megy olyan nehezen a nemet mondás. Sok olyan barátom van, akiknek ezzel nincs semmi problémája. Nem érdekli őket, hogy mások csalódottak lesznek, nem zavarja őket a durcás és sértődött arcok, sőt hajlandóak nagyobb konfliktusokat is felvállalni azért, hogy az a nem tényleg nem maradjon.

Persze nehéz a másik oldalon állni. Nehéz a nemmel szembesülni, főleg akkor, ha fontos dologról van szó. Sokáig azt hittem, hogy ezek a barátaim makacs öszvérek, vagy szívtelenek a nemekért, amiket az évek során tőlük kaptam, de mostanra látom, hogy inkább tanulnom kell tőlük.

Az az ember, aki nemet tud mondani magabiztos. Bízik saját magában, meg az emberi kapcsolatainak az erősségében annyira, hogy ne menjen bele egy olyan dologba, amiben nem lelné örömét.

Mert valójában miért is nem tudunk nemet mondani? Milyen gondolatok motoszkálnak a tudatalattinkban? Nekem főleg olyan jellegűek, hogy ha nemet mondok, akkor elveszítek egy barátot, vagy egy számomra fontos embert. Hogy nem fognak annyira szeretni, hogy lerombolom azt az általános megítélésemet, hogy én egy kedves lány vagyok. Viszont ez butaság. Ha valaki szeret, akkor nem azért teszi, mert kényelmesebbé teszem az életét, hanem saját magam miatt. Egy jó kapcsolatba belefér a nemet mondás is, arra meg nincs szükségem, hogy mindenki szeressen, meg valamiféle jó tündérként kezeljen.

Erre a logikára alapozva mostanában egyre többet használom a nem kifejezést, és el kell mondjam, hogy nagyon felszabadító dolog.

12711994_990960477624942_1652803341_n

Persze ez nem azt jelenti, hogy sosem lehet igent mondani egy kérésre, sőt tök jó dolog másoknak segíteni, de csak és kizárólag akkor, ha az igen szívből jön és nem kényszerből.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s