Pozitív testkép csaták. Avagy hogyan kezeljük a sértéseket?

Már megint itt ülsz egy családi vacsorán. Két napja evett az ideg, mert tudtad, hogy ismét le kell ülnöd egy asztalhoz a párod családjával. Próbálsz minél inkább láthatatlan lenni, minimális mennyiséget szedni az előtted tornyosuló finomságokból, hátha így a mai napon nem lesz téma a súlyod. De eltoltad! Minek kellett még egy szelet húst elvenned a tálcáról? Az anyóspajtás már figyel is, megjelent a gonosz mosoly az arcán, nyitja a száját… és indulhat a buli.

Állásinterjúra mész. Ezt most nem szúrhatod el, kell ez a munka! Bemész, határozott leszel, lehengerled a leendő főnököd – ez a mantrád! Lenyeled a gombócot a torkodban és bemasírozol. Az első 5 perc jól telt. Aztán a súlyodra kerül a szó. Miért vagy túlsúlyos? Okos embernek tartod magad egyáltalán? Nem is érted a kérdést, nem tudod, hogy ezt hogy kell lereagálni…

Úristen, én már akkora vagyok, mint egy bálna! Olyan hülye vagyok, hogy megettem ezt a süteményt! Mondja ezt az egyik kedves barátnőd, aki egyébként iszonyatosan csinos. Te meg ott ülsz, előtted még ott a süteményed fele, de már nem is fog lemenni a maradék, kicsit összeszorult a torkod, mert ha ő BÁLNA, na akkor te mi vagy?

Az egyik legjobb érzés a világon, ha az ember egyensúlyban van önmagával. Ezt persze nem egyszerű dolog elérni. Az önbizalom törékeny dolog, amit könnyen meg lehet tépázni. Akármennyire is jól érzi magát valaki a bőrében, jöhetnek olyan szituációk, amik beviszik a balegyenest. Viszont ezeket a helyzeteket is kezelni kell valahogy. Ebben a bejegyzésben szeretnék nektek néhány tippet adni azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet lereagálni egy-egy olyan szituációt, ahol a gondosan kialakított pozitív énképébe taposnak bele az embernek.

Válogasd meg a csatáidat

Nem lehet minden szituációban oroszlánként nekiugrani a másik torkának, de az sem működik, ha mindig nyuszi az ember. Először is azt érdemes eldönteni, hogy szándékos volt-e a sértés, vagy pusztán az oda nem figyelés eredményezte a láthatatlan pofont. Ki sértett meg? Milyen a kapcsolatotok? Akár a főnöködnek is elmondhatod, hogyha valami nem tetszett, hiszen a munkahelyeden töltöd az időd jelentős részét, de nyilván másként fogalmazod meg a véleményed a legjobb barátodnak, mint a munkaadódnak. Azt is mérlegelni kell, hogy érdemes-e belemenni a csatába.

Elengedés

Van az a fal, amit nem lehet áttörni, és van az az ember, akinek nehezebb lenne elmagyarázni, hogy miért sértő a viselkedése, mint megtanítani a nagymamádat okos telefont használni. Ha ez a helyzet áll fenn, és nem tombol benned kordában tarthatatlan düh, akkor lehet, hogy érdemes az elengedést választani. Igazából ez sem szégyen. Nekem is volt olyan ember az életemben, aki pozícióban mindig jócskán felettem állt, és bár nagyon kedvelt, de mégis mindig volt valami sértő megjegyzése a számomra, amit ő egyébként kedvességnek szánt, valójában viszont abszolút nem volt az. Először nagyon finoman megpróbáltam az illető tudomására hozni, hogy a megjegyzései sértőek, de a monológom végén csak két értetlen szempárral találtam szemben magam, a következő találkozásunkkor pedig minden kezdődött elölről. Ha százszor mondtam volna el a véleményem, akkor sem változott volna semmi, így elengedtem a dolgot, és a ritka esetekben, amikor összefutottunk, feldobtam a művigyorom az arcomra, meg a láthatatlan hangtompítómat a fülemre.

Csak őszintén


Mondd el a másiknak, hogy mi nem tetszik! Persze ez sokszor nem egyszerű. Fel kell hoznod egy olyan témát, amit nem biztos, hogy amúgy szívesen feszegetnél, meg konfrontálódnod kell. Viszont, ha nem léped meg ezt a dolgot, akkor ez egyfajta jelzés a másiknak, hogy amit csinált/mondott, az részedről oké, ilyenkor nem kell csodálkozni, ha megismétlődik a dolog. Sokszor a környezetedben lévő emberek nem is tudják, hogy sértő dolgot mondtak, szóval azzal, hogy felhozod a téged bántó dolgokat, akár abban is segíthetsz, hogy a barátaid, ismerőseid, vagy a családod toleránsabb hangnemet üssön meg akár másokkal szemben is.

Néha lehetsz nyers is


Nem mindig kell finomkodni! Ha tudod, hogy szándékosan jött a sértés, és nem is ez volt az első alkalom, akkor lehet, hogy érdemes felvenni a kesztyűt. Megmondhatod a másiknak, hogy semmi köze a testedhez, elmondhatod, hogy köszönöd, de te jól érzed magad a bőrödben, szereted a vastag lábad, a pocid, és nem zavar a nagy feneked. Vagy akár sokkolhatsz is a megszólalásaiddal.

– Na, lányom úgy látom már megint felszedtél pár kilót.
– Igen, így van! Szerintem jól áll! Peti is majd megőrül értem, most, hogy még kerekebb a fenekem! Gondoltad volna, hogy a fiad odavan a teltebb nőkért?

Pimaszkodj


Nem kell mindig lábujjhegyen lopakodni a túlsúly témája körül. Van valaki a környezetedben, aki szerint a plus size-os nőknek csak jó bő, mindent takaró ruhadarabokat kellene hordania? Adott is már szuper divattanácsokat? Na, ezeket kell elfelejteni. Ha tudod, hogy találkozni fogsz az előbb említett kedves divattanácsadóval, akkor vedd elő a szekrényed legkevésbé szerény darabját – olyat, amiben jól érzed magad, és tudod is, hogy dögös vagy benne – és vedd fel azt!

Valaki szerint már nem kellene több franciasalátát enned? Szedj még egy nagy kanállal, és élvezetesen falatozd be! Aztán sütit se felejts el enni!

Szorítsd sarokba


Vannak olyan emberek, akik csak sunyi módon akkor mondanak neked valami bántó dolgot, amikor más nem hallja? Pici szurkálódások, meg gesztusok, amiket nem szabad magadra venned? Ugraszd ki a nyulat a bokorból! Mikor sokan vannak körülöttetek, kérdezz rá, hogy emlékszik-e rá, mikor xy dolgot mondott neked. El tudná magyarázni, hogy ezt mégis hogy értette, mert nem világos a számodra?

Vagy ha ez a módszer nem tetszik, akkor kényszerítsd a másikat arra, hogy olyan dolgokról kelljen hallania, amik a te világod részei. Ott az egész család/baráti kör, meg ott a titkos kritikusod is? Nagyon jó! Mesélj nekik a pozitív testkép mozgalomról, a plus size divatról, ismert plus size-os emberekről, vagy bármiről, ami téged foglalkoztat.

Kérdezd meg, miért?


Sokszor az előítéleteknek egészen kevés valós alapja van. Tényleg! Miért lenne például minden túlsúlyos ember lusta, csokifüggő és hasznavehetetlen? Csak kérdezd meg a másikat, hogy mire alapozza a véleményét! Lehet lesz válasza a kérdésre, de minél mélyebben mentek bele a témába, annál inkább ki fog fogyni a másik az érvekből, és talán egy kicsit el fog gondolkozni azon, hogy nem minden fekete, vagy fehér.

Vonulj el, építs le


Fontos, hogy az ember kiálljon magáért, de van az a vita, vagy az a szituáció, amit nem lehet kezelni. Van az a pont, amikor azt kell mondani, hogy én nem akarok itt lenni, nem akarom ezt hallgatni, és nem akarom, hogy a társaságomban legyél. Ha fel kell állnod, és el kell menned, vagy le kell építened valakit, mert nincs más választásod, akkor ezt a nehéz döntést is meg kell hoznod magadért!

Ne hagyd, hogy letapossanak


Bármi történik, bármennyire nehéz helyzetbe kerültél, vagy helyzetbe fogsz kerülni, fontos, hogy amennyire csak lehet, őrizd meg az önbizalmad. Baromi nehéz egy kellemetlen szituációban mosolyogni, magabiztosságot sugározni és úgy általában normálisan viselkedni. Viszont, ha a sértegetőd azt látja, hogy a megjegyzései leperegnek rólad, akkor egy idő után nagyon össze tudod zavarni a másikat, és mivel a célját, hogy letaposson, nem tudta elérni, talán néhány próbálkozás után fel is fog hagyni a dologgal. Persze ez nem biztos, mert vannak különösen hülye és gonosz emberek, de legalább az örömöt biztos nem adod meg a másiknak, hogy látott összeomlani!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s