Gebe liba

Szerintem a legtöbb túlsúlyos ember megél néhány a plusz kilóihoz kapcsolódó atrocitást az élete során. Nyilván vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet, de valamiféle negatív tapasztalata szinte mindenkinek van. Szomorú, vagy sem, de én már ezt valahogy természetesnek tartom. Nem fogadom el, nem helyeslem, és abszolút nem nézem jó szemmel a plus size-os embereket ért sérelmeket, de tudom, hogy a „fat shaming”, a gúnyolódás, és a szurkálódások olyan mindennapi valós dolgok, amik állandóan jelen lehetnek a túlsúlyos emberek életében, így az enyémben is.

Viszont ebben a bejegyzésben nem erről szeretnék nektek írni. Most kicsit a fordított helyzettel foglalkoznék, vagyis a „skinny shaming” fogalmával. A „skinny shaming” a vékony emberek gúnyolását jelenti. Amikor először találkoztam ezzel a fogalommal, akkor úgy gondoltam, hogy ez csak nagyzolás. Miért csúfolna bárki is egy vékony embert? Hiszen elvileg a vékony testalkat lenne a normális, engem is azért cseszegetnek, mert nem vagyok az. Aztán kicsit jobban belegondoltam a dologba, és rájöttem, hogy bizony ez egy létező dolog, sőt vannak olyan emberek a környezetemben, akiket ez érint, még ha eddig nem is használtuk rá az előbb említett divatos angol kifejezést.

Nem szúrja a combcsontod a segged? Gebe liba! Ez a csaj tuti anorexiás! Milyen nagyra van magával a pipaszár lábaival!

Hallottatok már ilyeneket? Én igen! Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik ugyanúgy tojnak az ilyen megjegyzésre, mint mondjuk, ahogy ezt egy magabiztosabb plus size-os ember megteszi, viszont túlsúlyos emberként tudom, hogy a szavaknak igenis van ereje, és teljesen mindegy, hogy miért kapja az ember, de a gúnyolódás fájdalmas dolog.

Vannak olyan ismerőseim, akiket nagyon zavar, hogy túl vékonyak. Ugyanúgy vannak hullámvölgyeik, és önértékelési problémáik, mint nekem, és mint, ahogy számomra is kijár a boldogság, meg az, hogy tudjam szeretni magamat, és megkapjam a megfelelő tiszteletet másoktól, úgy mindez őket is megilleti.

Néha kicsit azt érzem, hogy rossz helyen vezetjük le azt a dühöt, amit például a média, meg a társadalmi normák hülyesége miatt érzünk. Nem a vékony emberekre kell haragudni, hanem például arra a magazinra, ahol csak 36-os méretű hölgyek retusált képeit láthatjuk.

Nekem semmi bajom azzal, hogy ha valaki csinosabb, mint én. Vagy sokat tesz érte az illető, vagy jó génekkel született, vagy akár mindkettő. Én attól nem leszek kevesebb, ha van a környezetemben egy nálam csinosabb ember. Nem ez alapján kell megítélni másokat. Főleg akkor, ha a másik ember is elfogadó, és kedves velem. Ellenkező esetben egy hülye liba jelzőt azért megengedek magamnak.

A pozitív testkép mozgalom sem csak a plus size-os emberek elfogadására irányul, hanem arra, hogy minden embert, és minden ember testét tiszteljük.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s