Miért vagyok hálás az idén?

Lassan vége az évnek, így az ember óhatatlanul is számot ad arról, hogy mi történt vele egy év alatt. Számomra gyakorlatilag az egész december az évem lezárásáról szólt, hiszen így nem csak a múlton való töprengésre, hanem a tudatos tervezésre is volt idő. Ráadásul, például szenteste úgy tudtam leülni a családi vacsorára a rokonaim közé, hogy pontosan tudtam azt, hogy miért kell hálásnak lennem, és, hogy minek örülhetek. Így ünnepelni pedig igazán jó érzés. Ebben a bejegyzésben összeszedtem nektek azokat a dolgokat, amikért az idén igazán hálás vagyok. (A listán szereplő tételek nem fontossági sorrendben helyezkednek el, tehát a hajvágatásom például nem fontosabb a családomnál :D)

• Nincs több tabu! Már nem élem meg szégyennek a túlsúlyom. Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, de így is értékes vagyok.
• Blogger lettem! Mindig is szerettem írni, de idén ősszel kaptam egy olyan löketet az élettől, ami miatt végre elkezdtem a Glitter and Fat-et. Olyan sok jó dolog történt velem azóta, hogy belevágtam a blogolásba. Sok új lehetőség, impulzus, rengeteg szeretet, és kihívás keresztezte már ezt a rövidke utat is, amit bloggerként megtettem.
• Lassan már azt sem tudom, hogy hol a komfortzónám. Nap, mint nap feszegetem a határaimat, olyan dolgokat csinálok, amiktől eddig kivert volna a víz, de most valahogy egyre könnyebben ugrom meg az akadályokat, és ráadásul érezhető eredménye van minden fáradozásomnak.
• Olyan emberek voltak körülöttem, akiket ugyanúgy hajtott a kalandvágy, mint engem.
• Bejártuk Spanyolországot, és Oroszországot. Csodálatos élményekben volt részünk, és hihetetlen dolgokat láttunk. Sétáltunk a tengerparton, hal ízű fánkot ettem, számtalanszor eltévedtünk, majdnem kilakoltattak minket, megjártuk a sürgősségit, lejártuk a lábunkat, egész éjszaka táncoltunk, majd egész nap betegek voltunk, sírtunk, de a legtöbbször pukkadozva nevettünk, megéltünk minden percet, és maradandó élményeket szereztünk.
• Szerettem, és viszont szerettek.
• Szerettem, és nem szerettek viszont.
• Eldobtam a hosszú hajam, és ezzel a terheim egy részétől is megszabadultam.
• Csalódtam, nem is egyszer, felálltam, kinyílt a szemem, könnyebb lettem, megváltoztam.
• Megcsináltam az összes vizsgám, leadtam a diplomadolgozatom, és már csak egy karnyújtásnyira állok a második diplomámtól.
• Tetovált lány lettem.
• Kibírtam egy újabb tűzforró nyarat a napsütötte panellakásomban.
• Csak háromszor vesztem össze a szomszéd nénivel, és mindig én nyertem.
• Többet buliztam, és voltam másnapos, mint amit illene bevallani, és mindig volt valaki a következő nap, akivel utólag tudtunk magunkon nevetni.
• Fájó szívvel ugyan, de lezártam egy fontos időszakot az életemből. Nincs több saját cég, nincs több MAD Marketing, de helyette új szakmai kihívások, és egy másik élet vár.
• Az ügyfeleink szerettek, jó szakembernek tartottak, és értékelték a munkám.
• Legyőztem a fotózástól való iszonyatos félelmemet, és ma már nem úgy állok a fényképezőgép lencséje előtt, mint egy megilletődött tégladarab.
• Rengeteg új táska, cipő, ékszer, és ruhadarab kis gazdája lettem.
• Rátaláltam az alvilági turikra.
• Egy kicsit leküzdöttem a technikai gyökér mivoltomat, és például beleástam magam a fotószerkesztők világába, magam kezelem a blogom és a facebook oldalam.
• Túlestem életem első állásinterjúján és nem égtem be totálisan.
• Egyre ügyesebb vagyok a konyhában, sőt lassan profinak merem magam nevezni.
• Találtam egy olyan magas(abb) sarkú csizmát, amiben nem járok úgy, mint egy frissen született zsiráf bébi.
• Epres-bazsalikomos fagyit ettem a Duna parton, miközben a naplementét néztük.
• Idén sem okoztam közúti balesetet. (Hiszen nem vezettem :D)
• Motiváló, és támogató környezetben élhettem, és dolgozhattam.
• Új barátokat szereztem, és a régi barátim is mellettem maradtak.
• Olyan család része lehetek, ahol nem fura, hogy fura vagyok, ahol a furcsa normális, és ahol mindenkit szeretünk, és mindenki értékes.
• Volt fedél a fejem felett.
• Volt mit ennem.
• Volt mindig valaki, akit felhívhattam, ha nehéz volt az élet.
• És volt egy otthonom, ahova hazajöhettem és egy-két napig gyerek lehettem, ha Debrecenben már túl zűrös volt a felnőtt élet.

Hosszabb is lehetett volna ez a lista, de ez csak a jéghegy csúcsa. Olyan sok minden történt velem egy év alatt, hogy szerintem a felére sem emlékszem már pontosan. Viszont így is hosszú a listám, és ennek nagyon örülök. És igen, vannak negatív dolgok is a felsorolásban. Miért? Hát nyilván nem azért, mert szeretek szenvedni, viszont az meg egy tagadhatatlan tény, hogy az sokszor a negatív élmények vezetnek el ahhoz, hogy az ember élete pozitív fordulatot vegyen.

Szóval ez volt az én listám. Ti hogy szoktátok összegezni az éveteket? Miért vagytok idén a leghálásabbak?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s