Öröm bödön

Hisztek a sorsszerű dolgokban? Én igen! Jó, oké, itt most nem feltétlenül a herceg a fehér lovon típusú sorsszerűségekről beszélek, mert ahhoz talán túl realista vagyok, hanem inkább arra gondolok, hogy szerintem érdemes odafigyelni az élet apró jeleire.

Néhány évvel ezelőtt egy Láthatatlan Egyetemes tréningen arról beszélt az előadó, hogy mennyire fontos az, hogy a jó élményeinket valamilyen formában megőrizzük. Azt javasolta, hogy ha valamilyen pozitív impulzus ér minket, akkor írjuk fel és tegyük be egy befőttes üvegbe, majd egy rosszabb napon, vagy ennek hiányában egy év múlva nézzük meg az összes feljegyzésünket. Nekem már ekkor is nagyon tetszett ez az ötlet, de azért nem annyira, hogy konkrétan megvalósítsam a dolgot. Viszont valamiért az évek során újra és újra eszembe jutott a pozitív emlékeket őrző befőttes üveg. Aztán az élet úgy hozta, hogy most végre meglett a saját öröm bödönöm.

Éppen egy vizsgáról siettem haza. Rettenetesen feldúlt voltam, annyira, hogy még a barátaim társaságát sem tudtam tolerálni, így azt sem néztem meg, hogy milyen buszra szálltam fel, annyi volt a lényeg, hogy végre egyedül puffoghassak. Természetesen rossz buszra szálltam, de ezt is már csak akkor vettem észre, amikor jó messze jártam az eredeti úti célomtól, így végül az egyik bevásárlóközpontnál kötöttem ki. Ha már ott voltam, akkor úgy voltam vele, hogy a sebzett szívre nincs is jobb gyógyír, mint egy kis lájtos vásárlás, így bementem. Turizni szerettem volna a Hádában, de a földszinten megláttam egy új üzletet a Pepco-t. Láttam, hogy vannak benn ruhák, meg mindenféle kicet-kacat, ami felkeltette az érdeklődésem, így bementem a boltba. A lakás dekoros rész nagyon tetszett, és vettem is valamit, méghozzá az öröm bödönöm alapját. Ez egy csodaszép arany pelyhekkel futtatott üveg, amin a kedvenc idézetem van. „Happiness is not a destination. It is a way of life.” Vagyis: „A boldogság nem egy célállomás, hanem maga az élet.”

Sokáig úgy éltem, hogy mindig vártam valamire. Vártam a hétvégét, vártam a vizsgaidőszak végét, vártam egy pillanatot, egy eseményt, egy embert. Mindig azt hittem, hogy ha majd eljön a várt dolog, akkor minden szuper lesz, pedig csak annyi történt, hogy megint belépett egy új dolog az életembe, amit várhattam, meg amitől a boldogságomat függővé tehettem.

Aztán egy nagyon bölcs ismerősömtől kaptam egy könyvet, aminek az első oldalára ezt az idézetet írta fel nekem. Akkor búcsúztunk egymástól, és ez az idézet valamiféle jó tanács volt számomra arra nézve, hogy hogyan is kellene szemlélnem az életet. Azóta tudatosan próbálom megélni az örömteli pillanatokat, és nem a soron következő élményt, vagy sikert hajhászom.

Tehát ott volt a kedvenc idézetem az üvegen, és a blog elindulása után olyan sok pozitív dolog történt velem, hogy ezeket mindenképpen dokumentálni akartam, így nagyjából ez el is döntötte a dolgot. Elhatároztam, hogy megcsinálom a saját öröm bödönöm, így ahogy hazaértem rögtön el is kezdtem gyártani a cetliket, amiken összeírtam, hogy milyen jó dolgok történtek velem az utóbbi időben.

Minden cetlire felírom az eseményt, azt, hogy kihez kapcsolódott a dolog, és azt is, hogy mikor történt. Remélem, hogy nem leszek lusta, és egész évben vezetni fogom a kis üveges naplómat. Ha sikerrel járok, akkor biztos nagyon jó érzés lesz jövő októberben újra felidézni azt a sok jó dolgot, ami egy év alatt velem történt.
Mit gondoltok az öröm bödönről? Készítenétek ilyesmit magatoknak?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s